4. Fejezet - A törülközős incidens

[Anna szemszöge]

Mikor én is megérkeztem a szállodába felhívtam Rékát, a legjobb barátnőmet, hogy melyik szobába kell mennem. Nem vette fel a telefont, ezért hívtam még egyszer. Ez is sikertelen volt, ráadásul Kinga sem vette fel. Nem volt más választásom, mehettem a recepcióra. Megérdeklődtem, hogy melyik szobában vannak a lányok, majd elindultam a lift felé. Út közben belebotlottam egy rohanó fiúba, nem tudtam mire vélni. Hasonlított Louis Tomlinsonra, de ezt a felvetést gyorsan semmissé tettem, mivel az lehetetlen. Idő közben felértem a megadott emeletre, és benyitottam a szobába. Ledobtam a táskám az ágyra, és értetlenül bámultam. Hihetetlen nagy kupi volt, ráadásul mindenütt férfi ruhadarabok hevertek. Gondoltam, hogy rossz szobába jöttem be, és amit ezután láttam megerősítette bennem a gondolatot. Egy törülközős srác sétált ki a zuhanyzóból, és amint megláttam az arcát még jobban ledöbbentem. Liam Payne állt ott, feltételezem meztelenül. 

- Jesszusom. - csúszott ki a számon, majd gyorsan a szemem elé kaptam a kezem - Bocsi nem tudtam, hogy izé.. hogy te vagy itt. - pirultam el.

- Nemár. Már megint egy őrült rajongó. Hol vannak a biztonsági őrök?! Hogy jöttél be egyáltalán? - mordult rám.

- Nyitva volt az ajtó. - mutattam a bejárat felé. - És a recepciós azt mondta, hogy itt vannak a barátnőim, szóval tényleg nem direkt volt. - szabadkoztam bocsánat kérő hangon. Lassan elemeltem a kezem az arcomról, és felkaptam a táskám. - Nem igazán értem, hogy ezen most mit kaptad fel a vizet, hiszem nem is láttam semmit, de akkor mindegy, megyek is. - mondtam, majd gyorsan kiviharoztam a szobából. Becsaptam magam mögött az ajtót, majd  ismét egy rohanó srác került az utamba. Ezúttal Zayn volt az, már nem kételkedtem.

- Zayn! - kiabáltam utána, mire ő megfordult. - Nem láttál véletlenül két velem egy idős lányt ezen az emeleten?

- De, az a szobájuk. - bökött egy ajtóra. Megköszöntem, majd benyitottam. Senki sem volt benn, nem értettem hova tűnhettek. Biztos örülnek a fiúknak, remélem találkoztak velük. Mit sem érdekelve a lányok hollétéről kipakoltam a táskám és elmentem zuhanyozni. A víz frissítő volt, jól esett. Ez kellett most nekem, közben átgondoltam a mi kis "vitánkat" Liammel. "Hogy borulhatott ki ezen? Ennyire zaklatják a rajongók, és ezt hozzák ki belőle? Nem ilyennek képzeltem, az már biztos." Ezek a gondolatok futottak át a fejemen, miközben a víz zuhatagként borult a vállamra. Órákig benn tusoltam, közben ment a rádió. Egymás után adták a One Direction számokat, én pedig nem bírtam ki, énekeltem és táncoltam. Egy kis időbe beletelt, amíg kikászálódtam a zuhany alól, felkaptam egy törülközőt magamra, és énekelve kisétáltam. Nagy meglepetésemre Liam állt előttem.

- Hé! - kiáltottam fel, majd a kezeimmel takargattam magam. 

- Na már kvittek vagyunk. - nevetett. - Amúgy meg bocsánatot kérni jöttem az előbbiért. Nem kellett volna úgy kikelnem magamból, sajnálom. - nézett rám ellenállhatatlan kiskutya szemekkel. 

- Semmi baj, megértem. - mosolyodtam el. - Viszont ha nem bánod, én most visszamegyek és felöltözök.

- Jaj nem akarok zavarni. - emelte maga elé a kezeit.

- Nem zavarsz, várj meg itt. - kacsintottam. Ezzel el is tűntem a fürdőszobában, majd pár perc múlva kész is lettem. Liam az ágyon ült, és a magazinomat lapozgatta. Nem tudom, mi érdekeset talált benne, ugyanis divat és szépség cikkekkel volt teletömve. 

- Kéééész vagyoook! - rohantam hozzá üvöltözve.

- Na azt látom. - vigyorgott. - Egyébként még nem is mondtad, hogy mi a neved. - bökött oldalba.

- Anna. - válaszoltam nemes egyszerűséggel. - És egyébként te találkoztál a barátnőimmel? - váltottam témát.

- Réka, és Kinga, ugye? Igen, volt hozzájuk szerencsém.

- És nem tudod véletlen, hogy hol vannak most? - húztam fel a szemöldököm.

- Hát annyit láttam, hogy elindultak valami gyógyszerért a recepcióra. Azóta nem jöttek vissza és Niallnek meg Harrynek is nyoma veszett. Van egy olyan érzésem, hogy nincsenek egyedül... - válaszolt titokzatosan, amire én még kíváncsibb lettem, mert nekem senki sem mond semmit.

- Te tudsz valamit. - húztam résnyire a szemem.

- Hát jó. Rövid leszek. - vigyorgott - Szóval voltunk a strandon és Niall ott találkozott Kingával, beszélgettek. Viszont Rékának nem volt ekkora szerencséje, és úgy ismerkedett meg Harryvel, hogy Harry rendesen fejbe találta egy labdával. Gondolom azért kellett a gyógyszer, mert fáj szegénynek a feje. Nem is csodálom. - fejezte be a mondatot. Így már minden érthető lett számomra, az is, hogy miért nem vették fel a telefonjukat a lányok. Ugyanis itt hagyták az ágyon. Idő közben sokat beszélgettünk Liammel, és megismertük egymást. 

- Már elég későre jár. Mennem kéne. - mosolygott.

- Igen, én is kezdek fáradni... Majd holnap beszélünk. - szólaltam meg én is, majd elköszöntünk, bedőltem az ágyba, és reggelig ki sem nyitottam a szemem. Azonnal elnyomott az álom...