3. Fejezet - A szálloda

[Réka szemszöge]

Elintéztük az ügyeket, már alig vártam, hogy lefekhessek aludni a pihe-puha ágyikóba. A fejem hasogatott, néha azt hittem, hogy fel fog robbanni. Durván eltalálhatott az a labda, csoda, hogy nem kaptam agyrázkódást. A szüleink véletlen egy emelettel lejjebb kerültek, mint mi, de Kingával nem is bánkódtunk. Volt minibár, cuki kis  tüsfürdő a zuhanyzó mellett, tiszta, puha törülközők a szálloda logójával ellátva, valamint többek közt köntösök is. Ahogy így elmélyülten nézelődtem, észre sem vettem, hogy Kinga már ki is pakolt. Bedőltem az ágyba, és vártam, hogy elnyomjon az álom. Amikor hirtelen nagy zajra lettünk figyelmesek. A folyosóról jött a hang. Olyan volt, mintha valakit élve megnyúznának.

- Mi lehet ez? - néztem Kingára.

- Nem tudom, de én biztos nem mernék kimenni a helyedben. - jött a válasz.

- Hát pedig muszáj lesz, mert ez a fejfájás kikészít. Megyek, szerzek gyógyszert. - mondtam, majd óvatosan résnyire kinyitottam az ajtót. Kidugtam a fejem, nem volt itt senki. - Kijöhetsz, elmentek - szóltam vissza Kingának, de ahogy kimondtam, három srác rohant el előttem. Kommandósat játszottak vagy mi, de amint megláttak, félbeszakadt. Liam, Zayn és Louis voltak azok. Gondolhattam volna, csak ők ennyire idióták, hogy egy szállodában ilyen hangokat adjanak ki.

- Hát te? - kérdezte Liam, mellette pedig a többiek kérdőn néztek rám.

- Épp aludni próbáltam, de amúgy épp ezt akartam én is kérdezni tőletek. - mondtam kissé flegmán. - Ja, és ebben a szállodában nyaralunk... - tettem hozzá.

- Na kiderítetted, kik voltak azok? - jött ki Kinga is ásítozva. - Ja, csak ti. Mily' meglepő. - nevetett. - Amúgy azért jöttem, hogy elkísérjelek egy darabig, mert apáéknál maradt a laptopom. - nézett rám, elköszöntünk a fiúktól, majd elindultunk. De alig tettünk meg pár lépést, az egyik szobaajtó kinyílt, Niall jelent meg előttünk. Vigyorgott egyet, majd berántotta Kingát a szobájába. Álmosan vállat vontam, majd tovább indultam. Ám ez sem tartott sokáig, mert hirtelen valaki rámugrott, és a földön végeztük.

- Jajj bocsi, azt hittem, hogy Louis az. - vigyorgott rám Harry.

- Király, ömm megtennéd, hogy leszállsz rólam? - nevettem.

- Hoppá. Bocsi. - pirult el, majd lekászálódott rólam.

- Te mindenért bocsánatot kérsz? - mosolyogtam, miközben ő felsegített.

- Hát tudod ma már másodjára teszek kárt benned, szóval muszáj vagyok. - mosolygott ő is.

- Igen, ami azt illeti... van nálatok fájdalomcsillapító? Szét megy a fejem...

- Persze, gyere be hozzám, és adok. - kacsintott rám. Beleegyeztem, és elindultunk a szobája felé, ami úgy nézett ki, mint egy csatatér.

- Bocsi a kupiért, de nem volt időm takarítani.

- Nem volt időd? Inkább a szobalány nem járt még itt, mert félt bejönni.  - nevettem fel. Harry is elmosolyodott, majd a kezembe nyomott egy fehér kis pirulát, meg egy pohár vizet. Bevettem a gyógyszert, majd leültem a fotelbe. Rákönyököltem, a térdemre, majd elkezdtem masszírozni a halántékomat. Míg Harry kiment a mosdóba eldöltem és a fotel karfájára hajtva a fejem mély álomba merültem.

Közvélemény kutatás

Sziasztok! :) Tudom, hogy még új a blog, meg minden, de azért már elég sok "kattintást" találtam a statisztikában, és most arra lennék kíváncsi, hogy hányan olvassátok ténylegesen a blogot? Akinek tetszik eddig a történet, az írjon kommentet, vagy akár a részekhez is külön komizhattok, nagyon sokat segítene. :)

xx. Réka

2. Fejezet - Véletlen baleset

[Réka szemszöge]

Épp, hogy odaértünk a strandra rögtön ki is szúrtam egy jó kis napozós helyet. Ledobtam a törülközömet, bekentem magam naptejjel, és hagytam, hogy a pórusaim töltődjenek D vitaminnal. Mindeközben zenét hallgattam az iPod-omon, észre sem vettem, hogy elrepült az idő. Mire feleszméltem, Kinga állt mellettem széles vigyorral az arcán. Kérdezgettem, hogy mi lelte, de ő csak azt mondogatta, hogy majd meglátom. Kisvártatva feladtam a faggatózást, majd elindultunk a medence felé lehűteni magunkat. Élveztem a vizet, nagyon jól esett. Kingán mást is véltem felfedezni: hatalmas mosollyal az arcán kacsintgatott feltételezem egy srác felé. Nem bizonyosodhattam meg róla, ugyanis abban a pillanatban eltalálta a fejemet egy labda, és teljesen elsüllyedtem. Ámde valaki hirtelen megfogta a kezem, felhúzott. Mire kinyitottam a szemem, el sem akartam hinni, kit látok. Teljesen abban a tudatban voltam, hogy agyrázkódást kaptam, és halucinálok. Szédülni kezdtem, majd minden elhomályosult. Arra keltem, hogy valaki az ölében cipel. Hirtelen vizet kezdtem felköhögni, mire ő óvatosan letett a földre. 

- Jól vagy? - kérdezte aggódóan, mire én felnéztem az arcára. Gyönyörű kékeszöld szemei engem kémleltek, felvont szemöldökkel guggolt mellettem. Lassacskán felfogtam, hogy tényleg Harry Styles talált fejbe egy labdával, most pedig a válaszomra vár. 

- Igen... azt hiszem... egy kicsit fáj a fejem, de megleszek. - mosolyogtam a fiúra.

- Hát igen... ami a fejedet illeti, bocsi a labda miatt. Nem neked szántam - pirult el.

- Hát sejtettem - nevettem fel. 

- Fel tudsz állni?

- Megpróbálom. - megfogta a kezem, én imbolyogva rátámaszkodtam, és elkísért a táskámig.

- Meddig maradtok még? Kárpótlásul meghívnálak egy koktélra. - emelgette a szemöldökét. 

- Már nem sokáig, de az még belefér. - egyeztem bele, mire Harry szeme felcsillant. 

- Na akkor mehetünk? Út közben szólunk a többieknek. - bólintottam, majd követtem a fiút. A koktélom eszméletlen finom volt, nem volt benne alkohol. Italozás közben számot cseréltem Harryvel, és sokat beszélgettünk. Kiderült, hogy rengeteg közös vonás van bennünk, valahogy éreztem is egy láthatatlan kötelet, ami húz hozzá. Mintha nem is a föld vonzása tartana itt, hanem ő... rég éreztem ilyet. Olyan volt, mint egy mágnes, aminek nem lehet ellenállni... Talán fél órán keresztül beszélgettünk, de már mennünk kellett, ebédelni a szüleinkkel, valamint bejelentkezni a szállodába. Lassacskán elköszöntünk a fiúktól, és út közben Kingával megtárgyaltuk a történteket.

1. Fejezet - A kis pirulós

[Kinga szemszöge]

Kora reggel indultunk el a családi nyaralásra. A nap hét ágra sütött, kánikula volt. Talán még a strandoláshoz is túl meleg. Eddig a nyaram tele volt különböző programokkal, kimerültem. De mindvégig ezt vártam a legjobban, kiruccanni a mostohatesómmal, - aki mellesleg a legjobb barátnőm is - valamint apuval, és a feleségével. Az autóút alatt rengeteget nevettünk egymás viccein, mire a strandra értünk már meg volt a hangulatunk. 

Ezalatt a pár óra alatt nagyon megéheztem, ezért gondoltam egyet, és ellátogattam egy büfébe. Nagy volt a sor, és mire épp én jöttem volna, egy szőke srác elémugrott. Gyorsan leadta a rendelését, és megfordult. Tudtam, hogy valahonnan ismerős, de csak később esett le... Niall Horannel találtam magam szemben, teljes életnagyságban.

- Szia bocsi, hogy tolakodtam, de farkas éhes vagyok - mondta megbánóan.

- Hát nem is te lennél... - nyögtem ki nagy nehezen, de aztán rájöttem, hogy magyarul szólalt meg...

- Várj... te beszélsz magyarul? - kérdeztem kikerekedett szemekkel. Ő elmosolyodott, majd büszkén válaszolt. 

- Igen, úgy, ahogy Louis is. Együtt tanultuk, nagyon bulis. - nevetett.

- Hol van már a kaja?! - hallottuk a hátunk mögül. Louis volt az, a hasát simogatva, jelezvén, hogy már nagyon éhes. 

- Ne aggódj, nem kell már sokat várni. - szólaltam meg, mielőtt Niall is válaszolhatott volna. - Mellesleg a nevem Kinga. - tettem hozzá szégyenlősen. 

- Ó, örülök, hogy megismerhettelek, kedves Kinga. - mosolyodott el, majd színpadiasan kezet csókolt. Erre én nagy tehetetlenségemben elpirultam, mivel nem nagyon tudtam, hogy erre miként lehetne reagálni. 

- Ne legyél már ilyen szégyenlős. - nevetett Niall.

- Haha pont te mondod, kis pirulós? - vágtam vissza, amire persze, hogy vörösödött...

Időközben kész lett a lángos, majd Niall úriember módjára kifizette az enyémet is. Miután visszaindultunk a büfétől megbeszéltük, hogy még egy hétig itt leszünk, és gyakran fogunk majd lejárni a strandra.

- Na itt is lennénk - kezdte Niall, de mielőtt befejezhette volna, Harry közbevágott, szintén farkas éhesen, elkobozta a lángosokat, és vitte a többiekhez.

- Szóval csak azt szerettem volna mondani, hogy remélem összefutunk majd. - mosolygott, mire én bólintottam, majd hozzátettem egy "Sziát", és távoztam. 

Bemutatkozás

Ez a történet három tini barátnőről szól, akik találkoztak a One Directionnel. Reméljük tetszeni fog a blog, és minden nap olvasni fogjátok. :)

Szereplők:

Réka, 15 éves, imádja a macskákat és bolondul a divatért.

Kinga, 14 éves, imád enni, kutya mániás és szeret rajzolni.

Anna, 15 éves, okos, szeret vásárolni és imád olvasni.